Nem csak a terméséért szeretjük – a cseresznyefa

A cikk elolvasása: 4 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]

Gyümölcs, gyógyszer és a bútorfa 

Áprilisban néhány napra csodás virágzásba borulnak a cseresznyéskertek. A fehértől a rózsaszínen át a majdnem vörösig fajtájuktól függően pattannak ki a rügyek, hogy aztán néhány nap múltán a szél letépje a szirmokat. Ám ebben a rövid időben is elegendő, hogy a méhek és egyéb rovarok megporozzák őket.

A legtöbb cseresznyefát azért telepítik, hogy a termését, a vörös vagy majdnem fekete gyümölcsöt kivigyék a piacra. A cseresznye az egyik legkedveltebb gyümölcs a világon, és csaknem ezer fajtáját nemesítették az idők során. A cseresznye virágát, gyümölcsét és a szárát még a gyógyszeripar is felhasználja, de telepítenek olyan fajtákat is, amelyeket kifejezetten a fája miatt használnak fel. Elmondható tehát, hogy a cseresznyefa szinte minden részét hasznosítja az emberiség.       

Mit kell tudnunk a cseresznyefáról?

A cseresznyefa a rózsafélék családjába tartozik. Átlagosan 20-25 méter magasra növő lombos fa, amelynek finoman recézett szélű levelei vannak. A törzse nagyjából fél méteresre hízik. Szíjácsa keskeny, amely sárgás vagy halvány vöröses, a gesztje világos vörösesbarna, amelybe halvány barnás-zöldes csíkok is megjelennek. 

A cseresznyefa gyümölcse Anatóliából terjedt el, bár vannak fajtái a mérsékelt égövben Ázsiától Amerikáig sok helyütt. A görögök nevezték el kerasusnak, amely félszigetet jelent, mert azt tartották a gyümölcs származási helyének. Így került aztán be a neve a többi nép szótárába is, természetesen a helyi nyelvi hatások miatt átalakulva.  Manapság is a legnagyobb exportőr Törökország, mert az ottani éghajlat és a kötött talaj nagyon kedvez ennek a fának. A cseresznye vízigényes, érzékeny a fagyra, az esőre és a jégre, ráadásul nehezen szedhető, ezért drága gyümölcsnek mondható.  

Milyen tulajdonságok jellemzik a fát?

Alapvetően két okból ültetik a cseresznyefát – egyfelől a terméséért, másfelől a fájáért. A fájáért ültetett fajták gyümölcsét nem szokták szüretelni, és általában más növénytársulásokkal vagy önálló telepekben szokták ültetni. Európában a vadcseresznye és a madárcseresznye számít vágófának. 

A cseresznyefa közepesen kemény, jól szárítható, de hajlamos a vetemedésre. Könnyen és szépen megmunkálható fa, amelyet gőzöléssel hajlíthatóvá lehet tenni. Jól szegelhető, csavarozható és ragasztható, ezért az asztalosok és az intarzia készítők kedvelik a vele való munkát. 

A fát inkább pácolják, mint lakkozzák, noha jól lakkozható. Leginkább a vöröses tónust szokták különböző eljárásokkal „kiemelni” a fából. Bútor készítésére, furnérlapnak és esztergálható faanyagnak is tökéletes. 

A cseresznye értékes, finom szövetű és vörös árnyalata miatt nagyon dekoratív fa. Napfény és a lúgok hatására megbarnul – alapvetően így érlelik meg a színét.  

Amerika a fekete cseresznyét telepíti, használja és exportálja. Ez a cseresznye fajta igénytelenebb, mint európai társai, de egyéb tulajdonságaiban hasonló. Tömör felülete miatt sokoldalúan hasznosítható, egyebek mellett jó „váltó fa” a mahagóni vagy a dió esetében. Bútor gyártásnál rendszerint mattolják vagy polírozzák. A fekete cseresznyét Amerikában szokták kabinet cseresznyének is nevezni, a vitrin vagy a kabinetszekrény után, mert ezek a bútorok jellemzően ebből a fából készülnek. 

Mi készül cseresznyefából?          

A fát természetes szépsége egyenesen predesztinálja arra, hogy a belsőépítészet használja fel. Falburkolatok, ajtó- és ablakkeretek, beltéri ajtók, ajtótokok, lépcsők és korlátok, valamint álmennyezetek készülnek belőle.  Értékes és igényes bútorok alapanyaga. Rendszerint vitrinek, kisebb szekrények vagy komódok és kisasztalok kerülnek ki az asztalosok műhelyéből cseresznyefából. Az intarziakészítők is szívesen dolgoznak vele. Ez a fa különösen a biedermeier korszakban volt népszerű, de manapság is készülnek klasszikus bútorok cseresznyéből.

A hangszergyártás ugyancsak nagy felhasználója ennek a fának, pianók, fafúvós hangszerek készülnek belőle. A faszobrászok is szívesen nyúlnak hozzá egy-egy műalkotás alapanyagaként.    

Túl a lakberendezésen   

A cseresznyét az átlag fogyasztó a gyümölcséért kedveli, joggal. Az élelmiszeripar egyik alapvető nyersanyaga, hiszen felhasználják lekvárok, szörpök, édességek, üdítő- és szeszesitalok gyártására. Mindamellett a természetgyógyászat is igyekszik kiaknázni a benne rejlő vitaminokat, aminósvakat és nyomelemeket.

A cseresznye nyolcvan százalékban vízből áll, ezért fogyasztása tisztítja a vesét, és megújítja a bőrt azáltal, hogy a pólusokat vízzel tölti fel. A köszvény ellen is kiváló gyümölcs, mivel csökkenti a vér húgysavszintjét. Nem meglepő, hogy ízületi panaszokra és reuma ellen is javallott a fogyasztása. A cseresznye segíti a fogak és csontok fejlődését, ezért különösen gyerekkorban hasznos enni belőle szezonjában, és elrakni befőttben a téli időszakra. 

Mivel a cseresznye káliumot is tartalmaz, ezért szabályozza a vérnyomást és a szívritmust, valamint segíti a zavartalan izomműködést is. Nagy mennyiségben fogyasztva hashajtó hatása van, így az emésztési gondokra is természetes gyógymódként használható. 

Magas melatonin tartalma miatt az álmatlanságban szenvedőknek is gyógyírt jelenthet a cseresznye rendszeres fogyasztása. 

A cseresznye kultúrája  

Ázsiában, de főként Japánban a cseresznyefa virágzásnak óriási jelentősége van, és az egyik jelentős családi ünnep a szakura, azaz a cseresznyevirágzás. Ilyenkor az emberek egy különleges fesztivált tartanak, amelyre a család minden tagja hivatalos. A hagyomány a buddhizmusból sarjadt ki, mert a cseresznye virágzás az elmélkedés, az életen való töprengés ideje volt. 

Mivel a virágok nagyon rövid életűek, ezért a szamurájok számára is nagyon szimbolikus volt a jelentése. Az élet rövidségére hívta fel a figyelmet, és a gyorsan bekövetkező végzetre. 

Kínában a cseresznyevirág a nőiességet, a női szépséget és a szexualitás jelképezi, ugyanakkor mindkét nép esetében a cseresznyevirág fő művészeti motívumnak számít mind a mai napig. A cseresznyefa tehát az élet törékenységét, az új kezdetet, a ragyogást, valamint a tavaszt, az egészséget és a családi köteléket szimbolizálja. 

Összefoglalva: elmondható, hogy a cseresznyefa a természet egy különös ajándéka, hiszen fáját, virágát, gyümölcsét és még annak szárát is felhasználjuk, s kertünkben rövid virágzása alatt a szemünket és lelkünket is felfrissíti, nem beszélve a cseresznyeszüretről, amely mindannyiunkat a boldog gyermekkorba röpít vissza, amikor a fa ágain tornázva szedtük kiskosárba az érett, piros szemeket.