Tartalomjegyzék
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[su_icon_text icon=”icon: clock-o” icon_size=”20″ class=”olvasasiido”]A cikk elolvasása: [est_time]
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)[/su_icon_text]
Időtlenül a trendek fölött
Antik bútorok, komor színek és öreges hangulat – sokak számára ez ugrik be, ha a klasszikus stílusban berendezett lakás kerül szóba, holott egy olyan irányzatról van szó, amely időtlen, így a trendek fölött áll, mivel sosem megy ki a divatból A klasszikust megközelíthetjük úgy is, hogy hagyománytisztelő, művelt, kifinomult, elegáns, az örök értékekre támaszkodó és mindenek felett a minőségre törekszik. Amennyiben ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, mindjárt nem tűnik annyira hidegnek és idegennek a stílus, amelynek a karakterjegyeit igyekszem részletesebben bemutatni.
Nem olcsó mulatság a klasszikus stílus
Alapvetésként szögezzük le, hogy ez a stílus követeli meg a legtöbb pénzt, mert mindenből az egyedit, a korszakhoz passzolót és azt is a legmagasabb minőségben kell beszerezni. A stílus ráadásul megköveteli a nagy és magas beltereket, mert kizárólag így tud érvényesülni. Gondoljunk csak bele, hogy mutatna – ha egyáltalán elférne – egy átlagos szobában a hatalmas, üvegkristály csillár, vagy egy terebélyes, antik szekrény. A stílusnak térre van szüksége, és ezt a teret nagyon tökéletesen kell megtölteni tartalommal.
Stílusjegyek
A klasszikust követők a régi korok mesterei és művei előtt hajtanak fejet. A hagyományok tisztelete ötvöződik a kifinomultsággal. Nagyon fontos, hogy e stílus kedvelői megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az egyes korszakokról és a földrajzi területekről. Nagyobb hibát nem is követhetne el valaki, mint ha egy 19. századi angol enteriőrben helyezne el egy XV. Lajos korát idéző franciás bútordarabot. A stílus megköveteli, hogy kiválasszuk az adott korszakot és kultúrát, és ebben a környezetben fejezzük ki önmagunkat.
A klasszikus stílusra jellemző hangulati elemek a fensőbbséges, az elegáns, a monumentális, arányos, fényűző, a drámai. Az ilyen hangulatú enteriőrben nem mindenki érzi magát otthonosan, ám meg kell hagyni, hogy a stílushoz a magas fokú kényelem is párosul. A monumentalitást nemcsak a nagy terek, hanem a pazar kivitelű, súlyos és aprólékosan kidolgozott tömörfa bútorok jelenléte teremti meg. Nagyon jellemző rá még a szimmetria. A hálószobában az ágy mindkét oldalán kell éjjeliszekrénynek lennie, a nappali szemközti falain azonos méretű festményeket kell elhelyezni. A magas, aranyozott keretű ablakoknak az osztott fal mindkét oldalán ugyanúgy kell elhelyezkedniük. A játékosság, a bohém aránytalanság nem él meg a klasszikus környezetben.
Lássuk a részleteket!
A környezet megkívánja a meleg, de visszafogott színeket. A falakon a sárga vagy a fehér uralkodik, a környezetet meghatározó további színek a barna, a bézs, a drapp, a bordó. A nagyobb eleganciát az ezüst és az arany ízléses használata tudja növelni. Nem maradhatnak el a falikárpit, vagy tapéta feletti díszlécek sem. A díszlécnek mindenhol ugyanolyannak kell lennie, nem variálhatunk más-más típusokkal az egyes helyiségekben.
A falat kárpit, elegáns tapéta vagy faburkolat takarhatja, de ezeknek is olyan színekben és árnyalatokban kell megjelenniük, amelyek között a bútorok és a kiegészítők jól érzik magukat. A padló jellegzetesen tömörfából van, amelyre kézzel szőtt puha perzsaszőnyeget teríthetünk le. A szőnyeg nagyon fontos, meghatározó kelléke az enteriőrnek, mert általa kapunk meleg, meghitt hangulatot.
A klasszikus környezet meghatározó elemei a függönyök és a drapériák. Fontos, hogy igazodjon a helyiségek ablakaihoz, ne nyomja el annak stílusát, alakját, és adjon utat a fénynek is. A függönyök anyaga általában a bársony. Kiválasztásuknál elsődleges szempontnak kell lenni, hogy passzoljon a szőnyeg színéhez és stílusához. A textilek és kelmék is minőségi anyagból készülnek: lehet ez a bársony mellett a selyem, vagy a csipke. Régi eleganciát tükröznek a damaszt és kárpit anyagok is. A festett falikárpit nagyon meghatározó lehet, és korunk mestereinek munkái még mindig sokkal olcsóbbak, mint egy antik darab.
A teret egy nagyméretű és elegáns csillár uralja, de az olvasósarokban remek helye van egy klasszikus állólámpának is. A nappali elmaradhatatlan eleme a kandalló, amelynek követnie kell az enteriőr stílusjegyeit.
A fő bútoroknak egységet kell alkotniuk stílusban, színben, lakkozásban és korszak azonosnak kell lenniük. A modern klasszikusba viszont belefér, hogy a kisebb darabok, például a dohányzóasztal, sakkasztal elüssön a meghatározó hangulattól. Izgalmas lehet egy-egy sarok, amelyben régi, de más jegyeket villantó elemek feloldják a helyiség túlzott ünnepélyességét, és lakájossá teszik a környezet. Ami fontos a bútorok esetében is, az a minőségi faanyag és a megmunkálás.
A konyhában és a fürdőszobában a márványnak kell uralkodnia, vagy legalábbis olyan kövezést kell megvalósítani, ami a legjobban hasonlít a márványra. A fémes csillogás sem maradhat el a márvány vakító szépsége mellől, az arany és az ezüst a pompát és az eleganciát sugallja. A lényeg itt is a mértéken van! A fürdőszoba éke lehet egy különálló, oroszlánlábas kád, míg a konyhában a régi sütők stílusát imitálhatja a valójában modern tűzhely.
A használati tárgyak, a vázák, egy régi falióra, a fényes vitrinekben sorakozó porcelántárgyak, a polcokon elhelyezett míves gerincű könyvek, mind-mind a klasszikus stílust erősítik az enteriőrben.
A klasszikus stílus kialakításának nehézségei
A klasszikus stílus nagy elkötelezettséget kíván, hiszen elemeit alapos körültekintéssel kell kiválasztani. Sok esetben nem lehet eltekinteni a szakértő tanácsától, útmutatásától sem, hiszen a beszerzés forrásait is meg kell ismernünk. A stílus komoly anyagi erőforrásokat igényel, ezért nem lehet csak úgy próbaképpen kialakítani az enteriőrt. Ügyelni kell az arányokra, hogy a térben minden darab fontos legyen, de egyik sem domináns.
Egy klasszikus stílusú otthon mindig ragyog és rendezett. Ezért azt is meg kell fontolnunk, hogy tudjuk-e biztosítani a rendszeres ápolását, takarítását, mivel e feltételek hiányában, jobb, ha bele sem kezdünk a kialakításába.